2020.04.05. 14:07, Lőrincz Anita
Egy másik szemléletmód.
„A konfliktuskezelés harmadik típusa a kölcsönösségen alapul.
Kard által vész, ki kardot ragad!
Kölcsönös érdek, hogy szabályozzuk dolgainkat, megegyezzünk, ha nincs más lehetőség, okos és igazságos kompromisszumot kössünk, betartsuk a törvényeket, a magunk által alakított szabályokat. Igyekezzünk úgy viselkedni másokkal, ahogyan azt magunkkal szemben elvárjuk, s akkor van remény arra, hogy biztonságban érezzük magunkat, és bízni tudjunk a többi emberben.”
(Hát kompromisszum hívő nem vagyok csak konszenzus, szeretem a dolgokat konstruktív konszenzusban lejátszani. Kompromisszum – elvesz mindig valamit, a konszenzus – ad valamit, hozzárak és emeli mind a két félt.)
„Pl. A Montague és a Capulet család viszályának egyértelmű és szigorú törvényekkel törekszik véget vetni a hatalmat megtestesítő Herceg. S ezen törvények adják a
reményt, hogy a gyermekeik holtteste fölött egymásnak kezet nyújtó szülők a következő időszakban nem kezdik majd újra az egymás elleni harcot.”
(Kicsit kemény példa de jól szemléleti az ok-okozatot, bár így sem néztem ezt a mondatot, hogy a szülők okozataként utaljak rá. Hmmm..érdekes innen is megnézni vizsgálni.
És vajon számít, hogy mi milyen áron válik akár okká vagy okozattá? Nekem igen!)
Várom a meglátásokat, véleményeket, gondolatokat! :)
Szép napot!
Anita